A nagyvállalatok által kínált barackpálinkák jobban szerepeltek, mint a kisebb pálinkafőzdék termékei, derült ki a Teszt plussz magazin pálinkatesztjéből, amelyben érzékszervi bírálat és laboratóriumi vizsgálat alapján állították rangsorba az üzletekben kapható tradicionális magyar szíverősítőket. A vakteszten, a vizsgált 17 márkából a bírálók több pálinkát hibásnak, kellemetlennek minősítettek.
A tetszetős üvegek és címkék, a hangzatos díjak, a hangos reklámok bizony nem mindig voltak összhangban a pálinka minőségével. Akadt köztük olyan is, amelyik díjat nyert korábban, azonban a bolti forgalomba hozott „testvére" már egyáltalán nem volt díjnyertes. Ezért is lenne fontos elérni, hogy a polcokra kerülő pálinkák minősítettek, vagy visszaellenőrizhetők legyenek.
A teszten végzett legjobbak: Agárdi Miraculum Barackpálinka, Kecskeméti Likőripari Zrt. Kecskeméti Barackpálinka, Zwack Kecskeméti barackpálinka.
Az egyik legkedveltebb gyümölcsünk a sárgabarack, ám jó pálinkát főzni belőle közel sem olyan könnyű, derült ki a magazin tesztjéből.
Miközben egyre nagyobb a kereslet a minőségi gyümölcspárlatok, azaz az igazi pálinka iránt, a szakmának még sok csatát kell megvívnia annak érdekében, hogy tisztázódjon a fogyasztókban a pálinka és a tiszta szeszből, aromából, színezékekből készülő szeszes italok különbözősége. Ez utóbbi termékek ártanak a nemes Hungarikum, a pálinka presztízsének, egyetlen előnyük az alacsony ár – állítják egybehangzóan a hazai szakemberek. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy a különböző gyümölcsábrával ellátott, pálinkának látszani akaró szeszes italok megtéveszthetik, és meg is tévesztik a vásárlókat. Komoly tradícióval és pálinkás múlttal rendelkező italok éppen a csomagolásuk és a márkanév használata miatt még ma is azt a látszatot keltik, hogy pálinka van az üvegben. De nem! Ez még akkor is így van, ha akad néhány ezek között, amely pálinkaalapú szeszesital, és kategóriájában akár jónak is nevezhető.
A Teszt magazin munkatársai a pálinkateszthez szükséges minták beszerzése során több, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas címkét találtak az üzletekben, ami félrevezető tájékoztatásnak minősül. Erről a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezik. A törvény megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz lehet fordulni.
