Íme néhány:
* három emberes pálinka – (két ember lefogja a harmadik a szájába tölti);
* ákovita – az élet vize – az aqua vitae latin kifejezésből;
* baracilin – barackpálinka (mint gyógyszer);
* bugyi – a XIX. Században pálinkaárusító helyek jöttek létre butik néven, innen jött a népies elnevezése;
* célzóvíz;
* cs-vitamin – cseresznyepálinka (a C-vitamin mintájára);
* epörnyepálinka (eperpálinka);
* gebula – szeszes víz és a romák fogyasztják;
* guggolós, (guggolva kell elhaladni az ablak alatt, nehogy megkínáljanak vele);
* gugyi;
* kerítésszaggató – az erős (inkább a rossz alapanyagból, vagy rosszul lefőzött) pálinka jelzője;
* kugyi;
* lámpás;
* nerángass;
* papramorgó;
* sutulás - söprő pálinka, igen rossz minőségű, hitvány, de olcsó égetett szesz-fajta, a borkészítés során megmaradt “seprő”-ből készítik;
* szemvíz;
* szilvórium – hordóban érlelt szilvapálinka;
* szíverősítő;
* lacibetyárköpés;
* majomtej;
* nyakolaj;
* anyatej;
* boszorkányfing;
* geberdusz;
* gyűlölömital;
* piaclégyköpés.
A pálinkahordó elnevezései:
* berbence (Erdély, Zemplén);
* csobolyó - lapos fahordó (Erdély);
* bucska vagy bucsku (9 literes hordó Zala);
* butykoskorsó;
* votykásfazék;
* kobak;
* kobaktök;
* butykos;
* butella vagy butélia.
A hordó mértékegységei:
* veder vagy vödör v. ejtel (50 liter);
* félfertály (1,25 liter);
* verdung (0,5 dl v. 2 dl) - Somogy;
* occa vagy okka (1,26 - 1,57 liter) - Bukovina.
A pálinka fogyasztásakor a stampedli (3 cl) (népies formája stamm), a kupica és a feles (5 cl) használata gyakori.
Népies változatok:
a fityók , a csosza és a nyelet, a szlengben a kumma, kummányi pálinka fordul elő. A nyelet, gyűszűnyi, korty elnevezés napjainkban szintén általános a fogyasztók körében.
Wikipédia.hu
