HTML

Minden ami pálinka...

Pálinkás hírek, események, rendezvények. A pálinka története, fogyasztási kultúrája, fajtái, főzési eljárások. Minőségi pálinkák tesztjei. Szubjektív vélemények és beszámolók.

Utolsó hozzászólások

Pálinkafogyasztási kultúra - középfokon...

2009.12.02. 18:26 pálinkabarát

Szent Miklós, a pálinkások védőszentje

Címkék: egyéb olvasni

December a szeretet és a várakozás hónapja. Ilyenkor meglepjük azokat, akik számunkra a legfontosabbak. Sokaknak nagy dilemmát okoz kinek, mit vásároljanak, talán egyszerűnek vagy inkább merésznek tűnik, mégis szóba jöhet egy üveg minőségi pálinka is. Hogy miért?

Megszámlálhatatlan történet és legenda él a Mikulásról, azt azonban kevesebben tudják, hogy Szent Miklós püspök nemcsak a gyermekek-, hanem a kereskedők, a gyógyszerészek, a tengerészek, az illatszerészék és nem utolsó sorban a pálinkafőzők védőszentje is. Annak idején a különböző mesterségbeliek védőszentet választottak maguknak, így a pálinkafőzők választása Szent Miklósra esett. Az italt kezdetben nem pálinkának hívták, megnevezése mindössze a 17. századtól terjedt el a magyar nyelvben. Az igazán jó pálinka egy olyan 100%-ban gyümölcsből készült ital, melynek legközkedveltebb alapanyaga a szilva, a kajszibarack, a körte, az alma, a cseresznye és a szőlőtörköly. Jellegzetes ízű és illatú, speciális magzamattal rendelkező enyhén sárgás színű, tükrösen tiszta szeszes ital. Természetesen gyümölcspárlatot máshol is készítenek a világban, de méltán állíthatjuk, hogy – a kárpátmedencében, őseink nemesítési technikájának köszönhetően – a magyar pálinka a világon egyedülálló.

A jó pálinka kizárólag optimális érettségű gyümölcsből készülhet, ugyanakkor lényeges, hogy a pálinkakészítés alapszabályait betartsák. A rossz alapanyagból készül pálinka a „kerítésszaggató" megnevezést kapta. Leggyakoribb népi elnevezései: majomtej, nyakolaj, boszorkányfing, szilvórium, fütyülős, anyatej és a papramorgó. Az 1900-as évektől kezdődően a szegények kávéjának is nevezik. A pálinka mértékegysége: a stampedli (3 cl), a feles/kupica (5 cl), népies megnevezései: gyűszűnyi, kumma, fityók, csosza, nyelet.

Érzékszervekre gyakorolt hatása nemcsak bódító, jóval több, mint mámorító. A pálinkatársadalom egyetért azzal, hogy a pálinka sok mindet adott a magyar népnek. Nemcsak egy termékről van szó, hanem egy sokrétegű hagyományról és kulturális ajándékról. A pálinkázás pedig egy olyan „szertartásforma", mit érdemes ápolni. Ezért méltán büszkélkedhetünk azzal, hogy a pálinka több mint hungarikum, a világ legkorszerűbb itala, gyógyító itóka, búfelejtő, magyaros nedű és az itókák folyékony királynője.

www.szatmar.ro

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://palinkabarat.blog.hu/api/trackback/id/tr71569359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sompalinka · http://sompalinka.blog.hu/ 2014.12.06. 14:13:02

Érdekes eszmefuttatás a pálinkáról ...
Talán egy apró kiegészítés. A magyar pálinka egyedülálló a világon! Ebbe azért ne legyünk biztosak, nagyon színes a kép, úgy minőségben, mint a pálinkát körülvevő zavaros környezetben, az alacsony termelési és a fogyasztási kultúrában. Ami az erősségünk lehet, az nem más mint az erőteljes fejlődés lehetősége.

sompalinka · http://sompalinka.blog.hu/ 2014.12.06. 14:32:29

Érdekes írás, erős túlzásokkal! Talán érdemes lenne szembenézni a mai magyar és külföldi valósággal. Azt persze nem tagadva, hogy a fejlődésünk jó irányú, ámde cikk-cakkos!
süti beállítások módosítása