Pálinkabarát.blog.hu

Ha Erdélyben meghallja valaki az Oroszhegy településnevet, rögtön a pálinka jut eszébe róla. Időszerű, hogy a lassan nem létező határ innenső oldalán is megismerjék az oroszhegyi nemes italt. Komoly hagyománya van e gyümölcspárlatnak arrafelé: ezt vitték régen az orvosnak, az ügyintézést mindenhol meggyorsította, az ifjak, ha katonának mentek, a tisztek mindig meglágyultak tőle, ami sok szabadságot jelentett a fiúknak.

Szóval valuta volt régen is, és az ma is az oroszhegyi gyümölcspárlat, más néven székely útlevél. Hét főzdében főzik telente a sajátos mikroklímában zamatossá ért szilvát és almát. Joggal lehetnek olyan büszkék az oroszhegyiek a pálinkájukra, mint a skótok a whiskey-jükre. Szép pályát is futhatna be ez a zamatos ital, ha nem ebben a sajátos történelmi környezetben csöpögne ki a rézüstből, de itt még a pálinka útja is rögös. Az elmúlt télen ugyanis megszakadt a sokéves hagyomány, és a főzdék valamilyen luxusadós jogi procedúra miatt zárva tartottak, ezért a téli főzés nyárra tolódott.

A másik nagy probléma a névhasználat. Hiába mennek pálinkafesztiválokra az oroszhegyiek, nem adhatnak el pálinkát, Nagy József főzdés nem írhatja rá a palackra, hogy pálinka, mert az hungaricum. A székely ember a pálinkáját nem hívhatja pálinkának, mert Magyarország levédte a nevet, de Ausztria négy tartománya mégis használhatja. Furcsa ez a mi történelmünk. Tud erre valaki gyógyszert? Még egy pohárral abból a pálinkából!

Kik is főzik ezt az értékes italt? Hogyan lehet oda jutni? A székelyudvarhelyi állomáson az utazó átsétál az oroszhegyi buszhoz, amelyre az van kiírva, hogy Baden-Württemberg. Egy pillanatra Németországban érzi magát, aztán rájön, hogy csak a busz német. Néhány éve csak papíron volt aszfaltút. Valójában a kutyának is megfájdult a lába, ha kigyalogolt Udvarhelyről Oroszhegyre, a busz közel egy órát zötykölődött, aztán jött az árvíz, sok mindent elvitt. Nagy pusztítást végzett, de hozott egy aszfaltutat. Mára az a tizenkét kilométer Udvarhelytől a német buszszal negyedóra. Az út csaknem végig emelkedik, míg be nem kanyarodik az ezer méter magasan fekvő Oroszhegyre. A község templomtornya messzire ellátszik. Katolikusok. Egyszer tért át a protestáns hitre a teljes népesség a reformáció korában, aztán rövid idő múlva testületileg visszatért a pápisták közé, és azóta maradt is. A három rendőrt leszámítva színmagyar település. Erdős hegykaréj veszi körül, védelmet nyújtva a lakóinak, és lezárva a továbbjutást az autósforgalom elől. A faluból felfelé kijutni csak traktorral, szekérrel és dzsippel lehet. Nincs tranzitforgalom. Ez talán szerencséje is. Nem viseli magán a tömegturizmus nyomait.

Nyár van, és ilyenkor napközben alig lehet embert látni a faluban. Az utazó bemegy a Rézpatkó kocsmába, kér egy Hargita sört, és informálódik. Az egész falu dolgozik. Aki nem Udvarhelyen a ruhagyárban, nyomdában, itt-ott, mind kint a földeken. Szénacsinálás ideje ez. Még megy a háztáji gazdaság, de az unió lassan felszámolja. Nem EU-konform, hiába van több évszázados hagyománya. A közeli tejgyárban például nem innen vásárolják fel a tejet, ami sok ember jövedelemkiegészítését jelentette, hanem Magyarországról hozzák. Magyarországra meg Szlovákiából. A fiatalok, akik helyben nem kapnak munkát, Németországba járnak dolgozni, spárga-, répaföldekre, a keresetükből nagy házakat építenek, a tetőterekben kiadható szobákkal. A hosszú utcákon sétálgatva a székely kapuk mögött még hagyományos élet folyik. Több generáció él együtt, az udvar végén csűr, pajta, háziállatok. Asztalosműhelyek vannak, fafaragók, kádárok, székely kapukat is faragnak, és mindent, ami fából elkészíthető, azt elkészítik. Az idősebb asszonyok szőnek, kötnek, horgolnak, varrnak, ha igény van rá. A helyi folklór gyűjtése is nagyon fontos, például a kocsmáros, Birti Levente, az éj leple alatt előveszi a pennát és a füzetet, és ha a székelyek dalolni kezdenek, ő jegyzi, fülébe a dallamot, papírra a szöveget.

Aki el akar tölteni néhány napot a székelyek közelségében, szálljon meg valamelyik háznál, kóstolja meg az említett szilvapálinkát, nézzen be Nagy József főzdéjébe, kiránduljon a környékbeli erdőkben, gyalog, szekérrel, lóháton, túrázzon az érintetlen természetben. Menjen fel a Hargitára, nézzen be egy esztenába a juhászokhoz, ízlelje meg a friss sajtot, de vigyázzon a kutyákkal. Mindenképp kóstolja meg a tejfölös rókagomba-paprikást puliszkával vagy a lucskos káposztát frissen sütött házikenyérrel, desszertnek meg rendeljen ordás palacsintát. Lassan kékülni kezd a kertekben szilva, a medvék érzik, nemsokára jöhetnek be tesztelni a gyümölcs zamatát, cukortartalmát, hogy jövőre milyen is lesz a pálinka. Ha lesz.

Csender Levente

Mankó. Szálláshelyek Oroszhegyen: TAMA vendégház, Kövecs u. 411, Tel.: 00-40/747-853-679, Családi vendégház (Bálint Piroska), Fő u. 653, Tel.: 00-40/748-117-463, vendégház (Vass Ágoston), Fő u. 593, Tel.: 00-40/266-225-175.

www.palinkamuhely.hu