A szabályozás szerint csak az a szeszesital (gyümölcspárlat) viselheti a pálinka nevet, melyet 100%-ban Magyarországon gyümölcsből készítettek. Hazánk klimatikus viszonyai kedveznek a gyümölcstermesztésnek, ezért a Magyarországon készült pálinkák rendkívül zamatosak, így azokat nem lehet összetéveszteni a világon más részein készített gyümölcspárlatokkal. A magyar pálinka hungarikum.
Pálinkát csak Magyarországon termett gyümölcsből, törkölypálinkát pedig csak itt termett szőlő törkölyéből lehet előállítani - tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a szociális és munkaügyi miniszter rendelete, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.
További feltétel a magyarországi cefrézés, párlás, érlelés és palackozás is. Egyik fajta pálinka készítésénél sem lehet semmiféle cukrot felhasználni. Az egyféle gyümölcsből készült pálinka palackján a gyümölcs nevét és a pálinka szót kell feltüntetni. Vegyes gyümölcspálinkánál az azt alkotó gyümölcsöket a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. (A rendelet pálinkának nevezi a gyümölcspálinkát, és ettől különbözteti meg a törkölypálinkát.) Törkölypálinkánál a címkén a szőlő nevét kötelező, míg a termék származási - földrajzi - helyét fel lehet tüntetni.
Kisüsti az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az érlelt pálinkát vagy 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb, vagy pedig 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ópálinkát pedig vagy 1 évig kell érlelni ezer literesnél kisebb, vagy pedig 2 évig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ágyaspálinkát legalább 3 hónapig együtt kell érlelni a gyümölccsel.
Száz liter pálinkához vagy 10 kilogramm érett, vagy pedig 5 kilogramm aszalt gyümölcsöt kell adni. A szabályokat az augusztus 1. után előállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.
