HTML

Minden ami pálinka...

Pálinkás hírek, események, rendezvények. A pálinka története, fogyasztási kultúrája, fajtái, főzési eljárások. Minőségi pálinkák tesztjei. Szubjektív vélemények és beszámolók.

Utolsó hozzászólások

Pálinkafogyasztási kultúra - középfokon...

2009.12.09. 15:18 pálinkabarát

PÁLINKA: 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

Címkék: egyéb olvasni

148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

a pálinka előállításának szabályairól

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendeljük el:
 
1. § Ezt a rendeletet a pálinka megnevezésére és előállítására kell alkalmazni.
 
2. § Pálinkának csak a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1576/89/EGK tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés (f) pont (1) alpontjában és (i) pont (1) bekezdés (a)-(c) alpontjában meghatározott eljárással előállított termék nevezhető.
 
3. § (1) Kisüsti pálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
(2) Érlelt pálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább 6 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
(3) Ó pálinkának az a törköly- és gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
(4) Gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy ágyaspálinkának az a gyümölcspálinka nevezhető, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy lehet a párlat fajtájával azonos, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni. Az érlelő tartály bármely, élelmiszerek tárolására alkalmas anyagból készülhet.
 
4. § (1) Az érlelés időtartamát ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
(2) A pálinkák az 1576/89/EGK rendelet 1. cikk (3) bekezdésének (d) pontja szerint elegyíthetőek.
 
5. § (1) A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszú szőlő törköly használható fel.
(2) Pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak.
(3) A pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetében is.


6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 12. §-ának (1), (2) és (5) bekezdése, 13. §-a, 33. §-ának (3) bekezdése, valamint 8. és 10. számú melléklete, továbbá az azt módosító 43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 8. §-a, valamint 2. számú melléklete hatályát veszti.

www.fvm.gov.hu

 

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://palinkabarat.blog.hu/api/trackback/id/tr231582156

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Pálinka kisokos 2011.08.15. 10:03:28

> A pálinka nem holmi nagyipari termelés végeredménye, és nem is a gyáróriások tömegterméke. A pálinka a magyar gasztronómia különlegessége, a pálinkafogyasztás nemzeti sajátosságunk, kultúránk része. A pálinka története Az 1300-as években kezdet...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása