Külföldre viszik a magyar pálinka alapanyagát, az osztrák és a német kifőzdék ugyanis sokkal jobb feltételeket biztosítanak az égetettszesz-forgalmazóknak, mint a hazai versenytársaik. A földművelésügyi miniszter szerint a kormány elég pénzt fordít a hazai főzdék fejlesztésére.
Az uniós csatlakozás után is fennmaradt hazánkban a bérfőzés lehetősége, az így előállított pálinka adója viszont nem lehetett kevesebb, mint a normál adó 50 százaléka. Mivel a magyar termék elismertsége az utóbbi években is jelentősen emelkedett, sokan arra számítottak, hogy ez a hazai termelők nagyobb elismertségével jár majd. Nem így történt. Külföldön egyre nagyobb fantáziát láttak a magyar pálinka előállításában, a főzdéket pedig gyakran a hazainál modernebb felszerelésekkel látták el a vállalkozók.
Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. igazgatója elmondta: probléma, hogy már a gyümölcsöt is kiviszik Magyarországról, de érthető, mert a gyümölcsfeldolgozó potenciál sajnos Magyarországon a friss gyümölcs és a légyümölcs esetében is nagyon erősen szűkül, és a pálinka az egyetlen olyan terület, ami a gyümölcsfeldolgozásban folyamatosan nő.
A pálinka tavaly kapott először úgynevezett központi marketingkeretet. A hazai termelők szerint a szaktárca lassan reagált a magyar pálinka keresletének növekedésére. Gráf József viszont úgy véli, a minisztérium időben lépett annak érdekében, hogy a hazai pálinkafőzdék fejlesztésekbe tudjanak kezdeni.
„Meghirdettünk egy pályázatot az itthoni pálinkafőzdék felújítására és felépítésére, a régiek teljes technikai rekonstrukciójára. Ez olyan 3,5-4 milliárd forintos pályázati pénzt jelentett, amivel együtt 9-10 milliárd került be a pálinkafőzdék megújítására” - közölte Gráf József. „Azt gondolom, hogy más itthoni kapacitással, új technológiával itthon is elő tudjuk állítani ezt a kitűnő italt, nem kell külföldre vinni, de ehhez meg kellett a technikai fejlesztéseket csinálni” - tette hozzá.
Azzal, hogy a pannonhalmi törkölyt eredetvédetté tették, tovább emelkedett a magyar pálinka ázsiója. Több szakember viszont arra figyelmeztet: az oltalom önmagában nem elég, ha nem párosul a minőség folyamatos ellenőrzésével, és egy jól működő nemzeti pálinkastratégia kidolgozásával.
