Pálinkabarát.blog.hu

A Google trendsben kutakodva, amely a keresési kulcsszavak előfordulási gyakoriságáról tud többé-kevésbé pontos képet adni, kiderül, hogy az internetes keresésekben 2010-ig nem volt kimutatható a pálinkafőzőkre keresők száma.

A Zala megyei Tormafölde határában héthektáros területen telepítette Közép-Európa első fügeültetvényét a becsehelyi székhelyű Fügeliget Kft. - tájékoztatta a társaság ügyvezetője hétfőn az MTI-t.

Budapest, Vajdahunyadvár
2010. december 03-06.

Harmadszor rendezik meg a Szent Miklós Pálinka Ünnepet december 6-hoz kötődően. 2007 óta Szent Miklós Napja egyben a Magyar Pálinka Napja, hiszen Szent Miklós a pálinkások védőszentje is.
 
A Szent Miklós Pálinka Ünnep fő mozzanataként Magyarország legjobb pálinkáit fogadja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, s ezzel a Gyulán megrendezett Magyar Országos Pálinka, Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny eredménye alapján Magyarország Legjobb Pálinkája címet elnyert párlatok gyarapítják megőrzendő nemzeti kincseink sorát.
 
A négynapos eseményen kiállítók sokasága várja látogatóinkat. Bemutatkoznak Magyarország pálinkás cégei, akiknél természetesen mód nyílik kóstolásra és vásárlásra egyaránt.

Hazánkban a mézes pálinkának van a legnagyobb sikere, mert a magyar alapvetően édesszájú. A nők körében különösen kedvelt ital: 10 nőből 9 a mézes páleszre esküszik. Kellemes bódulatban poharaztunk, és közben megtanultunk rendesen kóstolni.

Egész biztosan jó napot zár a kecskeméti klub pénteken: a kosarasok sajtótájékoztatója után is maradt bejelenteni való a Messzi István Sportcsarnokban, igaz, a 10 órakor kezdődő második sajtótájékoztatónak már a kézilabdások örülhettek: névadó szponzor érkezett a csapathoz.

magadnak írod
magamnak írom én is
nem muszáj - de kell

(erős ildikó - ezért-haiku)

Mindig örömet okoz, ha megtalálom valaminek a hasznosítható módját. Így történt ezúttal a nomádportán termett szilvából készült pálinkánkkal. Illetve a maradék egy részével. A főzetés után a nagyobbik rész ugyanis rokonokhoz, ismerősökhöz került. Mi magunk épp csak megkóstoltuk - ha már saját, legalább legyen fogalmunk az ízéről. Nos, a magunkét sem szerettem meg. De azért egy kisebb kannával nálunk is maradt. Párom már többször kérdezte, hogy süteménybe nem menne-e, én meg annyit válaszoltam: nem kizárt, láttam már rá példát. De nem is gyakori azért a sütemények hozzávalói között. A múlt hét végén azonban kókuszra vágytam, olyan hagyományos tekercsre, amit Anyu is gyakran készített. Ekkor jött az ötlet, hogy rum amúgy sincs itthon, tejet meg most nem szeretnék bele - hát legyen meggy és pálinka. Pontosabban meggybefőtt, hiszen friss még nincs. S most ez nem is volt hátrány, mert így a befőtt levét is teljes mennyiségében fel tudtam használni, a pálinka pedig feldobta az eltett gyümölcs ízét.

Hozzávalók a tésztához: 50dkg kedvünkre való keksz ledarálva (lehet teljes kiőrlésű is), 4ek jó minőségű kakaó, 12 dkg porcukor, 1 üveg savanykás meggybefőtt leszűrt leve (kb. 3,5dl), fél deci pálinka (esetünkben szilva)
A kókuszkrémhez: 10dkg vaj, 8dkg porcukor, 1cs Bourbon vaníliás cukor, 10dkg kókuszreszelék
Továbbá: a leszűrt meggybefőtt kimagozva, 1dl pálinka, 1cs Burbon vaníliás cukor
A tetejére: kb. 5dkg kókuszreszelék

Elkészítés: A meggyet leszűrtem (levét félretettem a tésztához), kimagoztam, egy magasabb üvegpohárba töltöttem, és ráöntöttem az 1 deci pálinkát, majd letakartam a pohár száját.
A tészta és a kókuszkrém hozzávalóit külön-külön összekevertem. Egy nagyobb vágodeszkára alufóliát tettem úgy, hogy a fólia két oldalát a deszka alá csúsztattam. Kinyújtottam rajta téglalap formára a sütemény tésztáját, majd rákentem a kókuszos krémet. A meggyet leszűrtem, és a kókuszkrém tetején egyenletesen elosztottam. Megszórtam 1cs Bourbon vaníliás cukorral, majd a süteményt a fólia segítségével feltekertem. Kókuszreszelékbe forgattam, és a hűtőben érleltem néhány órát, hogy jól összeérjenek az ízek.

Nem sok idő jutott az utóbbira, de azért kiadós sütemény - csak három nap alatt sikerült eltüntetni...
Vegán változatban is könnyen elkészíthető - vaj helyett növényi zsiradékkal, esetleg nádcukorral.

http://napmatka.blogspot.com/2009/04/palinkas-meggyes-kokusztekercs.html

Egyelőre nehezen megjósolható, pontosan milyen hatásai lesznek az alkohol- és
cigarettapiacra a január elsején életbe lépett jövedékiadó-emelésnek. A
szakemberek szerint a vásárlóerő az olcsó és a csempészáruk felé fordul majd.
Nem vár sok jót a változásoktól Békési Zoltán, a Békési Pálinka Zrt. vezérigazgatója sem. - A recesszió miatt az adóváltozásokat már tavaly sem hárítottuk át a vásárlókra, s ezt most sem tesszük meg - hangsúlyozta a pálinkamester, aki leghamarabb 2010 második félévében lát némi lehetőséget az áremelésre. Az elmúlt évet értékelve ugyanakkor elmondta, az érdeklődés továbbra is növekszik a pálinka iránt. Békésben már tavaly is érezhető volt a visszaesés A kereskedelemben már a tavalyi év utolsó negyedében is érezhető volt a visszaesés a két területen. Valnerovicz Kálmán, az IPOSZ Békés megyei elnökségi tagja, mezőberényi ABC-tulajdonos szerint félő, hogy a január elsejei változások miatt tovább erősödik majd a feketepiac, ami újabb kiesést jelent a hazai vállalkozásoknak. - Borítékolható, hogy tovább csökken a kereskedők bevétele - hangsúlyozta kérdésünkre a szakember. A dohányzók közül már egyébként is sokan saját maguk sodorják meg füstölnivalójukat, s valószínűleg még többen választják majd ezt a módszert.

www.bmhirlap.hu

Csak díjeső hullott: zavartalanul sültek, főttek a disznótoros finomságai Napkoron.
Már korán reggel nótaszótól volt hangos szombaton a 9. Napkori Böllérverseny helyszíne, ahol 29 csapat veselkedett neki egy-egy mangallicának. Tették ezt a hagyományőrzés jegyében, bizonyítva, hogy a falusi disznóölés tudománya és hangulata soha nem merülhet a feledés homályába.

– A rendezvény népszerűsíti az ősi magyar sertésfajtát, a mangalicát, miközben alkalmat teremt arra is, hogy mindenki láthassa, a különböző tájegységeken hogyan őrzik a disznóvágás és feldolgozás hagyományát – mondta köszöntőjében Spinyhért Zsolt, Napkor polgármestere.

– A kulturális és történelmi értékek őrzése, a népi hagyományok ápolása miatt az idei rendezvénynaptárunk első oldalán szerepelt ez a program, mely jó szolgálatot tesz a közösségteremtésben is. Barátok, ismerősök találkoznak, a csapatok mellett sok ezer vendég élheti át a disznótoros élményét – hangsúlyozta ezt már dr. Kovács Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesület elnöke. Seszták Oszkár, a megyei Közgyűlés elnöke a tájegységek gasztronómiáját bemutató ízekre hívta fel a figyelmet, Gőgös Zoltán államtitkár pedig arra, hogy a magyar disznóvágás hagyományát sem a globalizáció, sem az uniós rendelkezés nem veszélyezteti.

Nyerő fogópálinka
Így aztán zavartalanul sültek, főttek a disznótoros finomságai: hagymásvér, hurka, kolbász, lacipecsenye, toroskáposzta, s csúsztak hozzá a jóféle pálinkák és forraltborok. Hullott is díjeső szépen, miközben a színpadon folyamatos műsor szórakoztatta a közönséget, a Magyar Gasztronómiai Szövetségtől Németh József vezette zsűri elégedetten összegezhette a nap végén a teljesítményeket.

A legjobb böllér kitüntető címet a Nyíregyházi Polgámesteri Hivatal csapatából Oláh Károly érdemelte ki, a legjob kolbászt Biri csapata töltötte, a legjobb toroskáposztát a Magyar Honvédség 5 BILLD tagjai készítették, a szakolyiak tálalták a legszebben a finom ételeket, míg a Partiumból érkezett szatmárhegyiek hurkája egyenesen lenyűgözte a zsűrit! A Nyíregyházi Polgámesteri Hivatal fogópálinkája fogta meg leginkább a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend kancellárját, míg a sényőiek forraltbora ízlett a legjobban a neves borásznak, Gere Tamásnak. A népi hagyományok és a gasztronómiai értékek felkarolásáért a Magyar Gasztronómiai Szövetség különdíjban részesítette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Turizmusáért Egyesületet.

www.szon.hu

Legutóbb a makói (vörös)hagyma elnevezést vette fel az Európai Bizottság tavaly novemberben az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Így a makói vöröshagyma az országhatárainkon túl immár közösségi szinten is oltalmat élvez.

A 2006-ban megújult szabályozás fő célja, hogy a bizonyos földrajzi területhez kötődő termékeket jobban megkülönböztethetővé tegye a piacon, és ezáltal piaci előnyt biztosítson számukra – tekintettel arra, hogy a terméken kötelező feltüntetni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelöléseket vagy az ezekhez kapcsolódó szimbólumokat. Ez valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, és így a termék nagyobb bizalmat élvez – állítja Gyaraky Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

A földrajzi árujelző kifejezés két kategóriát takar: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést, amelyek alapesetben egy földrajzi egység nevéből és egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nevéből állnak. A két fogalom közötti különbség abban van, hogy míg az eredetmegjelölés esetén a termék előállítás minden lépésének a meghatározott földrajzi területen kell történnie, addig a földrajzi jelzés esetén elegendő, ha a termék előállításának egyetlen lépése történik az adott földrajzi területen.

Magyarország 2004 októbere óta tizenkét termék dokumentációját nyújtotta be az Európai Bizottsághoz. Ezek: budapesti téliszalámi, szegedi (téli)szalámi, csabai kolbász, gyulai kolbász, kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, szegedi fűszerpaprika-őrlemény, gönci kajszibarack, hajdúsági torma, makói (vörös)hagyma, szőregi rózsatő, alföldi kamillavirágzat, magyar szürkemarha-hús. Az első, oltalmat elnyerő magyar termék a szegedi szalámi – vagy szegedi téliszalámi – lett. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába 2007. december 14-én jegyezték be. A budapesti téliszalámi földrajzi jelzés 2009. április 21-én, a hajdúsági torma eredetmegjelölés 2009. október 21-én, a makói (vörös)hagyma pedig november 5-én került be a nyilvántartásba.

A legrégebben a Pick Szeged Zrt. tulajdonában lévő szalámi lépett az oltalom alatt álló termékek közé. Ám Kovács László vezérigazgatótól megtudtuk, hogy ebből eddig nem sok hasznot húztak. Merthogy nem erre, hanem a Pick nevet viselő termékeik marketingjére, piaci bevezetésére költöttek. A vezérigazgató szerint a magyarázat egyszerű: a védjegy megszerzésének procedúrája – a bejelentéstől a bejegyzésig – négy-öt évig tartott, és ezalatt inkább a cég nevét is viselő termékre költöttek.

Gyaraky Zoltán hozzáteszi, hogy a bejegyzést és a közzétételt az Európai Bizottságnál megelőzi a bejegyzési kérelem tartalmának vizsgálata, valamint a többi tagállamnak biztosított észrevételezési lehetőség. De ez 2006 óta (egy szabálymódosítás után) már együttesen legfeljebb másfél évet vehet igénybe. A magyar kérelmek ügyében nem volt ellenvélemény.

A szeszes italokra vonatkozó védelmi eljárás kissé bonyolult – magyarázza Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. A szeszes italok földrajzi árujelzői re más szabályok vonatkoznak. A tagállami és közösségi oltalmi rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működhet. Mivel a nemzeti iparjogvédelmi oltalmak lajstromozása a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hatáskörébe tartozik, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma esetében először a nemzeti oltalom iránti kérelmet kell benyújtani az MSZH-hoz, a közösségi földrajziárujelzőoltalmat pedig a nemzeti oltalom alapján lehet igényelni. A közösségi oltalmat a kérelmező az MSZH-ban, a nemzeti oltalom iránti kérelem elbírálásának szakaszában, vagy azután, a nemzeti oltalom alapján az FVM-ben kezdeményezheti. A termék közösségi követelményeknek is megfelelő dokumentációját az FVM továbbítja az Európai Bizottsághoz.

EU-csatlakozásunk óta öt, meghatározott földrajzi területen előállított pálinka került – a közösség egész területére kiterjedő – földrajzi árujelző oltalom alá. A „gyümölcspálinka” és „törkölypálinka” elnevezés és termékcsalád, valamint az italok elkészítésének technológiája tavaly május 19-e is oltalmat élvez az Európai Unióban. De ezenkívül a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a békési szilvapálinka és a gönci barackpálinka külön védelem alatt áll.

2007-ben az újfehértói meggypálinka, 2008-ban pedig a göcseji körtepálinka és tavaly a pannonhalmi törköly került be az MSZH által vezetett nemzeti lajstromba; ezek a termékek közösségi oltalmat még nem élveznek. Piros László elmondja azt is, hogy a pálinkáknak előbb határainkon belül kell a népszerűségüket növelni, csak ezután érdemes külföldön is próbálkozni. A nemzetközi megjelenéshez a pálinkafőző vállalkozásoknak meg kell erősödniük, többek között fel kell készülniük a nagyobb készletek raktározására, ami a folyamatos piaci jelenléthez szükséges. 2004-ben Magyarországon – a vendéglátást és a kiskereskedelmi forgalmazást beleértve – közforgalomba 800 ezer hektoliterfok pálinka került, 2008-ban már 1,650 millió hektoliterfok. Egy másfajta statisztika szerint a fogyasztás növekedése nyomán tavaly már a fogalomba hozott égetett szeszek harmada pálinka volt. A nagymester örvendetesnek nevezte, hogy a minőségi gyümölcs- és törkölypálinka elsősorban a „no name” import és a hazai szeszektől hódított el részesedést, úgy, hogy közben a szeszes italok piaca nem bővült.

A borpiaci reform keretében alapvetően megváltoztak a borok eredetvédelmi szabályai. Az Európai Bizottság által összeállított elektronikus (E-Bacchus) nyilvántartás tartalmazza a jelenleg már közösségi oltalom alatt álló magyar bor eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket.

A nagyvállalatok által kínált barackpálinkák jobban szerepeltek, mint a kisebb pálinkafőzdék termékei, derült ki a Teszt plussz magazin pálinkatesztjéből, amelyben érzékszervi bírálat és laboratóriumi vizsgálat alapján állították rangsorba az üzletekben kapható tradicionális magyar szíverősítőket. A vakteszten, a vizsgált 17 márkából a bírálók több pálinkát hibásnak, kellemetlennek minősítettek.

Nem rengette meg a szeszpiacot a nyári jövedéki adó és áfa emelés, derül ki a Népszabadság összeállításából. A Nielsen piackutató adatai szerint a keserűk fogyasztói ára 6%-kal emelkedett, ennek ellenére azoban az Auchan és Tesco szóvivői szerint egyáltalán nem tört meg a vásárlási kedv.

A Nielsen adatai szerint a jövedéki adó nyári 6.3%-os emelése és az áfa 20-ról 25%-ra való emelése a whisky piacán 14, a pálinka piacán 10, a vodka piacán 7, a keserűk piacán pedig 6%-os fogyasztói ár emelkedést eredményeztek.

A Népszabadságnak nyilatkozó Guillemot Katalin, az Auchan szóvivője szerint az adóemelés és a válság sem rázta meg az alkoholos italok piacát, a cégnél darabszámra és értékre is nőtt a termékkör forgalma. Elsősorban a sör, pálinka és keserűk eladásai nőttek. A Tesco szóvivője is ezen véleményt erősíti meg, az alkoholok piaca alig változott.

Ehhez képest a harmadik negyedévben a Zwack számaiban már érdemi visszaesés volt tetten érhető a válság hatására, azonban a menedzsment jelezte, hogy a negyedik negyedben a visszaesés mértéke sokat csökkenhet.

www.portolio.hu
 

A Zalaegerszegi Vám- és Pénzügyiőri Hivatal jövedéki alosztálya Zalában 5 adóraktár, 10 bérszeszfőzde, 33 jövedéki engedélyes kereskedő, 67 üzemanyagtöltő állomás, 505 egyszerűsített adóraktári engedélyes és közel 4600 nem jövedéki engedélyes kereskedő ellenőrzését végzi.

- Tavaly 1485 jövedéki ellenőrzés alkalmával 403 jogsértést állapítottunk meg, s több mint 83 millió forint jövedéki és 3,5 millió mulasztási bírságot szabtunk ki. S bár az ellenőrzések és a felderített jogsértések száma kissé elmaradt a 2008-astól, a bírság összege a feltárt jelentős adóhiány miatt több mint háromszorosára nőtt - tudjuk meg dr. Varga Péter pénzügyőr századostól.

A jogsértések jellemzően mulasztásra, hanyagságra s a jogszabályok felületes ismeretére vezethetők vissza. A szándékosság visszaszorulását a pénzügyőr százados az ellenőrzések preventív hatásának, valamint a magas bírságösszegeknek tudja be.- Tiltott pálinkafőzésről - tér át a parancsnokhelyettes a vám- és pénzügyőri hivatal klasszikus tevékenységére - az év folyamán az azt megelőző esztendőhöz képest jóval több és alaposabb információ érkezett a jó szomszédoktól, a haragos feleségtől vagy a ki nem szolgált kuncsafttól. Ennek köszönhetően 11 házi készítésű lepárlókészüléket s 678,1 liter engedély nélkül előállított pálinkát foglaltunk le. Olyan is előfordult azonban, hogy Gyenesdiáson pálinkafőzés közben gyulladt ki a fészer, s a tűzoltók értesítettek bennünket.

Szankció persze nem csak az illegális lepárlásért jár.

- A legális főzdékben főzetők sajnos a mai napig nincsenek tisztában azzal - hangsúlyozza dr. Varga Péter -, hogy a bérfőzető család egy naptári évben összesen 43 hektoliterfok, azaz körülbelül 86 liter kedvezményes adótételű pálinkát főzethet. A mennyiséget a bérfőzetőnek a szeszfőzde vezetőjénél jelezni kell, hisz ha a túlfőzést a hivatal állapítja meg, az adókülönbözeten túl azzal megegyező bírsággal sújtja a főzetőt.

A vámigazgatási tevékenység kapcsán a pénzügyőr százados elmondta: tavaly két helyszínen 860 regisztrációs adóeljárást folytatott le a hivatal, ennek során a tavalyelőtti 475 millióval szemben 2009-ben mindössze 370 millió forint regisztrációs adót szedett be, ami nagyrészt a külföldről behozott használt gépjárművek után keletkezett. A válság hatása tehát itt érhető tetten a leginkább.

www.zalaihirlap.hu

Nagyon egyszerű elkészíteni!
Hozzávalók:
sajt (lehetőleg kemény)

vaj

hagyma, fokhagyma, só, fehérbors, ízlés szerint egyéb fűszer(ek)

pálinka

Megmondom őszintén, hogy a pontos arányokat nem ismerem, én csak érzésből csináltam, gyakori kóstolás mellett.

Háromféle sajtot reszeltem hozzá: karaván, pannónia és füstölt trapista. Ez utóbbi a leglágyabb a három közül, merthogy arra gondoltam ez ad majd neki egy kis puhaságot, krémességet.

A lereszelt sajtot a vajjal és a fűszerkkel, valamint a nagyon apróra vágott hagymával és fokhagymával szépen összekevertem. Mint már mondtam, a pontos arányokat nem jegyeztem, mert  a kóstolgatás híve vagyok. Az biztos, hogy a másfél kiló sajthoz egy fej félbevágott hagymát és 4 gerezd fokhagymát aprítottam.

Ez lett belőle! Önmagában is nagyon finom volt...

Az előre előkészített üvegcsékbe bele öntöttem nagyjából 2-3 cent pálinkát. Almát szerettem volna, mert az nagyon jól megy a sajtokhoz, de az sajnos nem volt otthon, így maradt a birsalma. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy nagyon jó kényszer-választás volt.

A pálinkára kezdtem el pakolni a sajtot, ami ezen a fenti képen jól látszik. Ezzel kerültem el azt a hibát, hogy a sajttal teletömködött üvegnek az aljára nem szivárog le a ráöntött pálinka.

A sajtra ismét 1-2 cent pálinkát töltöttem, majd megint a sajt jött, és a végén pálinka úgy, hogy az egészet finoman ellepte.

Állítólag 2-3 hónap múlva fogyasztható pirítósra kenve a tetején egy kis áfonyalekvárral vagy mézzel. Eredetileg Franciaországban csinálják a száraz sajtszélekkel.

A pálinkás sajtkrém készítése közben csináltunk még narancslikőrt és narancslekvárt. Erről is készült néhány kép.

Decemberben több pálinka fogyott. A hagyományos házi disznóvágás ugyanis nem képzelhető el kisüsti nélkül.

Somogyban az országos átlagot reprezentálja a szeszes italok és a pálinkák fogyasztása, amely 1 főre vetítve – tiszta szeszre átszámítva – megközelíti a 3,5 litert.

Megyénkben egyre többen keresik a kitűnő minőségű gyümölcsökből készült párlatokat, így a tradicionális szilva-, körte-, barack- mellett egyre népszerűbbek a málna-, birs-, feketeribizli és az erdei termékekből (som, kökény) készült pálinkák – tudtuk meg a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleményéből.

www.kapos.hu

Kettészakadt Magyarországról beszélünk már jó ideje, s alig emlékszünk valamire, amiben jobb és bal, kormány és ellenzék egyetértett volna az elmúlt években. Pedig tavaly például volt ilyen. A pálinkatörvényt, amely a magyar prémiumpálinkákat és kereskedelmi pálinkafőzdéket védi, nagy egyetértésben szavazta meg az összes parlamenti párt, s aztán jó tett helyébe jót várj alapon idén, az év elején a Destillatán, a gyümölcspárlatok világversenyén 13 ország 188 főzdéje között magyar pálinkaház, az Agárdi lett a világbajnok. Pedig még csak nyolc éve kezdődött a magyar pálinka felfutása a vegyigyümi, illetve a feketecímkés cserkó korszakból, amikor ajánlatos volt sietve lezúdítani a kísérőt úgy, hogy a sör előtt már ne nagyon lehessen érezni az ízét.

Magyar Nemzet

A sorrendhez nem árt ragaszkodni, és spiccesen inkább elkerülni a jeget.

Amikor beköszönt az igazán kemény tél, és a Tisza-tavon elég vastag már a jég, elindulnak a jégtúrák. Akiket érdekel a különleges kirándulási lehetőség, azoknak a www.tiszatoinfo.hu honlapot érdemes böngészniük, a megfelelő jégvastagság elérésekor itt értesülhetnek a kirándulások indulási idejéről és helyéről.

Ezerkétszáz kisüsti pálinkafőző készüléket kobozott el a rendőrség a lakosságtól Dnyepropetrovszk megyében decemberben, amelyet - a közelgő ünnepekre való tekintettel - az iszákosság és a zugpálinkafőzés elleni harc hónapjává nyilvánított a helyi állami hatóság.

A Dnyepropetrovszk megyei rendőrség sajtószóvivői irodájának keddi tájékoztatása szerint a zugpálinkafőzők otthonaiban végrehajtott házkutatások során a rendőrök több mint 10 tonna, eladásra szánt kisüsti pálinkát és 38 tonna cefrét is lefoglaltak. A hatóság 600 esetben vett fel jegyzőkönyvet házilag készített pálinka illegális árusításáról, 100 személy ellen már meg is indult a büntetőeljárás hasonló ügyben.

A rendőrségi jelentés szerint a lakosságtól elkobzott 1200 házi pálinkafőző berendezést kedden semmisítették meg az egyik dnyepropetrovszki fémhulladék-feldolgozó üzemben.

www.stop.hu

Külföldre viszik a magyar pálinka alapanyagát, az osztrák és a német kifőzdék ugyanis sokkal jobb feltételeket biztosítanak az égetettszesz-forgalmazóknak, mint a hazai versenytársaik. A földművelésügyi miniszter szerint a kormány elég pénzt fordít a hazai főzdék fejlesztésére.

Magyarországon a bortúráknak, borutaknak több éves -egyes borvidékeken 10-15 éves- hagyománya van már. Rendkívül népszerűek, hiszen gyönyörű hazai tájakon kiváló borokkal és gasztronómiai különlegességekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Szerencsére már néhány évvel ezelőtt eljutottunk odáig, hogy rendezett jogi és szervezeti körülmények között, magas színvonalon kínálnak különböző szolgáltatásokat a borászok, turizmusban dolgozók, rendezvényszervezők, önkormányzatok együttműködéseként létrejött szervezetek (Villány-Siklósi Borút Egyesület, Egri Borút Egyesület, Tokaj Hegyalja borút Egyesület).
TOVÁBB >>

Íme néhány:

    * három emberes pálinka – (két ember lefogja a harmadik a szájába tölti);
    * ákovita – az élet vize – az aqua vitae latin kifejezésből;
    * baracilin – barackpálinka (mint gyógyszer);
    * bugyi – a XIX. Században pálinkaárusító helyek jöttek létre butik néven, innen jött a népies elnevezése;
    * célzóvíz;
    * cs-vitamin – cseresznyepálinka (a C-vitamin mintájára);
    * epörnyepálinka (eperpálinka);
    * gebula – szeszes víz és a romák fogyasztják;

Ha Erdélyben meghallja valaki az Oroszhegy településnevet, rögtön a pálinka jut eszébe róla. Időszerű, hogy a lassan nem létező határ innenső oldalán is megismerjék az oroszhegyi nemes italt. Komoly hagyománya van e gyümölcspárlatnak arrafelé: ezt vitték régen az orvosnak, az ügyintézést mindenhol meggyorsította, az ifjak, ha katonának mentek, a tisztek mindig meglágyultak tőle, ami sok szabadságot jelentett a fiúknak.

Kérdés:
A cseppfertőzéssel terjedő vírus a nyálkahártyáról terjed tovább, lenyelve, a gyomorba jutva elpusztul. Ahhoz, hogy fertőzzön, órákig kell a nyálkahártyán tartózkodnia. Ezért gyakori gargarizálás sós vízzel, fokhagyma, hagyma, pálinka, erőspaprika fogyasztása, az orr nyálkahártyájának sós vízzel való tisztítása megvéd a vírustól.

Tényleg beválnak ezek a módszerek? Kiválthatják a védőoltást? Esetleg segítik a védekezést?
 

ÁNTSZ válasza:
A vírust nem nyeljük le, hanem az a légutakba, valamint a tüdőbe jut, ahonnan nem tudjuk „kigargalizálni”. A „népi gyógymódok” tehát nem elegendők a védekezéshez. A védőoltás és a megfelelő higiénia (zsebkendőbe tüsszentés, zsebkendő eldobása orrfújás után, alapos, szappanos kézmosás…) betartása együttesen védenek.

Azért nekünk, ha nem is kizárólagosan, de van némi bizalmunk a pálinkában...

www.fn.hu

A közelgő Karácsonyt övező ajándékozási lázban, biztosan sok pálinkabarátnak eszébe jut, hogy egy kiváló pálinkával lepje meg valamelyik családtagját, barátját. A választás öröme maradjon meg nektek, azonban néhány fontos megjegyzést szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani!

Hatvan személytől 154 beküldött pálinkamintát értékeltek idén a Zentai Gazdakör által szervezett IX. Pálinkaversenyen – derült ki szombaton a zentai Városháza dísztermében megtartott eredményhirdetésen.

A Zsindelyes Pálinkafőzde innovatív ötletei úgy tűnik, hogy kifogyhatatlanok, hisz december elején mutatták be azon pálinka különlegességeket, amelyek a legújabb fejlesztésük eredményei.

A neves pálinkafőzde szakemberei olyan pálinka alapú likőröket fejlesztettek ki, amelyeknek az alapja a magyar hagyományoknak megfelelő közkedvelt pálinkák, mint például a cseresznye, körte, vagy éppen a törköly. Ezeket a hagyományos ízeket az egzotikus fűszerek teszik igazán különlegessé, és hogy a likőrös élmény meglegyen a fogyasztó részére, így akácmézzel tették még lágyabbá az italokat. Ezek az italok egyszerre ötvözik egy palackban a hagyományokat és az újkori, pálinka reneszánszából adódó fejlesztési törekvéseket.