Cikk a Magyar Nemzetből: 36 ezer liter cukorcefrét füleltek le a pénzügyőrök
Sajnos az illegális szeszkészítők (főzők?, kutyulók?, öntögetők?) folyamatosan itatnak benünnek a sok mocsokkal. 100 mázsa szerb kristálycukor, 10 ezer liter borseprő, szárított sütőélesztő, adalékanyagok. Brrr! Ki tudja milyen vegyszereket, mérgeket kevernek a polcokra kerülő italainkba... A kristálycukor, vagy répacukor önmagában is káros élettani hatást okoz a szervezeteben. Kevesen tudják, de a répacukor alig 200 éves. Egészen pontosan a francia Achard 1802-ben Sziléziában hozta létre az első répacukor gyárat, amelyet követően egymás után létesültek cukorgyárak.
"Fehér méreg? A cukor „feltalálása”, fogyasztásának világméretű elterjedése egyik fontos motorja volt a modern, ipari civilizáció gyors terjeszkedésének – ez gazdaságtörténelmi tény. Az újkori rabszolgaság intézményének meghonosodása Amerikában egyértelműen a cukortermeléshez kötődik, a cukor tehát ebből a szempontból karakteres társadalomformáló erővel bíró terméknek tekinthető. Majd miután bevezették az árutőzsdére, a spekuláció révén már a pénz globális mozgását is alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Sok érv szól amellett, hogy egy sötét civilizációs terméknek tekintsük, főként ha hozzávesszük azt is: a finomított kristálycukor egy mesterséges élelmiszer, amelyre ebben a formában semmi szüksége sincs az emberi szervezetnek (!!!). Azonban mindez nem változtat a tényen, hogy az eltelt néhány évszázad alatt a cukorból az egész glóbuszon elterjedt közszükségleti cikk vált, amely nélkül ma már nehezen tudjuk elképzelni mindennapjainkat. A termék előállítása köré magas szintű mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi kultúra szerveződött, amelynek szálai átszövik a társadalmakat. Így a cukoripar helyzete – a hozzá kapcsolódó termelési és szolgáltatási vertikumon keresztül – erőteljesen befolyásolja a gazdaság egészét. Magyarországon a répacukor gyártása 1808-ban kezdődött, miután Napóleon a kontinentális zárlattal lehetetlenné tette, hogy a nádcukor bejusson Európába. Az első cukorfőző üzemet Ercsiben alapították, ahol a németek által kidolgozott módszer szerint próbálkoztak a répából való cukorkinyeréssel. 1848-ban már 63 cukorfőzde működött az országban, döntően a nagybirtokokhoz kapcsolódóan. Kevesebb mint húsz év alatt a robbanásszerű technikai fejlődés nyomán sikerült elérni, hogy a nádcukorral versenyképes áron lehessen előállítani a répacukrot. Már a kezdetekkor megjelent az iparágban az osztrák tőke, mivel a nagybirtokok nem tudták a fejlesztésekhez szükséges pénzt biztosítani. A cukorgyártás meghonosodásához nemcsak egy új mezőgazdasági kultúra – a cukorrépa-termelés – kialakulása, hanem jelentős út- és vasútfejlesztések is kapcsolódtak. A cukor előállítása nagy szellemi, műszaki és fizikai munkaigénye miatt jelentősen hozzájárult a XIX. századi Magyarországon az ipar, a technológia és a társadalom fejlődéséhez."
És ez csak a sokak által ártalmatlannak ítélt cukor. Hol vannak még a különböző szélvédőmosók, higítók, ipariszeszek és műtrágyák! Szerintem az illegális főzdét üzemeltető "vállalkozó" lazán kifizeti azt a pár millió forint bírságot, majd tovább folytatja tevékenységét. Remélem egyszer pár jóérzésű ember "elmagyarázza" majd az ilyen fajtáknak, hogy talán nem a magyar emberek életét kéne megrövidíteni.
Addig is igyunk a sok mocsok helyet 100%-ban hazai gyümölcsből készített, cukor és adalékanyagok nélkül előállított valódi pálinkát!
Hamarosan a pálinka pozitív és -a mértéktelen fogyasztásból adódó- negatív élettani hatásairól írok majd.
