A kóstolási sorrendet nehéz volt eldöntenünk mivel két kissé ellentmondásos utalást is találtunk az ajánlott sorrendre. Reméljük, nem követtünk el nagy bakit…
Az első:
„Az almatermésekből, a bogyós gyümölcsökből, majd a csonthéjasokból áll, utoljára pedig a törkölyt kell kóstolni.”
A másik:
„A kóstolást a legsemlegesebb pálinkával kezdik, haladva a nagyobb illatintenzitású felé.”
A FŐZDE:
Talán a Panyolait sokaknak nem kell bemutatni, hiszen régóta jelen vannak a minőségi pálinkagyártásban. Nincs pontos információm mióta készítik az Elixír termékcsaládot, de van egy több, mint 10 éves szilveszteri emlékem, amikor Pitkin barátom hozott egy üveg Panyolai Elixír Érlelt Szilva pálinkát díszdobozba. Valami céges ajándék volt. Emlékszem, hogy vagy öten álltuk körbe, és alig mertük kibontani. Aztán persze elfogyott…
„A messzi múltban gyökerező hagyományok, kézművesipari eljárások, az általunk hozzáadott szakmai tudás és korunk legmodernebb technológia vívmányai összegződve a legkifinomultabb fogyasztói elvárásokat is kielégítik. A tökéletesen érett gyümölcsök begyűjtését követően, a lepárlás során is mindenben ragaszkodunk a régi, magyar tradíciókhoz. Rézből készült "kisüstön", kétszeres finomítással pároljuk le a megerjesztett gyümölcsöket. A folyamat során különös hangsúlyt fektetünk az elő- és utópárlat leválasztására, a pálinkát adó tiszta középpárlat megőrzésére. A párlás során nyert alapanyag biztosítja azt a minőségi, már félkész terméket, amely végleges színét, gyümölcsös illatát, lágy, selymes zamatát az évekig tartó érlelés során kapja meg. A pálinka némely fajtáját egyedi készítésű eper- és almafa hordókban érleljük. Mi hiszünk az emberi munkában, amely a gyümölcs termesztésétől kezdve, begyűjtésén, lepárlásán át egészen a palackozás hagyományos, kézzel végzett folyamatain végigkíséri termékeinket. Ha ránéz egy üveg Panyolaira, gondoljon arra a palackonkénti 5-
A PÁLINKA:
Ez egy földrajzi eredetvédett pálinka.
A földrajzi árujelzőt Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjének közigazgatási területén termesztett almából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni. A szabolcsi almapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni.
A Jonatán almából készült pálinka általában harsány jelleget ad. Azonban többnyire nem olyan fajtajellegű az illata és az íze, mint mondjuk egy málna, vagy barack pálinkának, így emiatt általában az almából készült pálinkákat hordós érlelésnek vetik alá, így kap kissé erősebb illatot és ízt.
KÜLLEM
Az első vizsgálat a pálinka küllemére vonatkozik. Tartsuk fény felé, és nézzük meg a pálinka színét és tükröződését!
A mi pálinkánkban észre vettünk apró szemcséket (talán ez a megfelelő szó). Először azt hittük, hogy a pohár miatt van, de szerencsére maradt az üvegben is pálinka, úgyhogy meg tudtuk nézni azt is. Sajnos abban is volt. Nem mondanám, hogy zavaros a pálinka, de hogy nem volt tiszta, az biztos. Ettől még lehet ez egy nagyon jó pálinka, hiszen nincs előírás arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kinézzen, azonban a tükrös és tiszta pálinkát többre értékelik.
ILLAT
Sajnos a kóstolásban segítőim elkövettek egy hibát mindjárt az elején. Az első illatmintát úgy vették, hogy hirtelen túl közel emelték a poharat az orrukhoz. Talán mondani kellett volna, hogy óvatosan, íves mozdulatokkal megmozgatjuk a pohárban lévő italt, majd kissé megdöntve orrunkhoz emeljük. Ne dugjuk bele az orrunk! J Többször meg lehet próbálni, én csináltam úgy is, hogy jobbra-balra mozgattam az orrom alatt a poharat.
A lányok az „orrbedugás” után elég furcsán néztek és elmondásuk szerint csak az alkoholt érezték. Megnyugtatásuk és a szakszerűbb illatminta-vétel után azonban egyetértettek velem abban, hogy nagyon erősen lehet érezni az alma illatát. Minél többet szagoltuk, annál inkébb egyértelmű volt számunkra, hogy alma pálinkával van dolgunk.
ÍZ
„Az íz értékelése közben egy kortyot szánkba veszünk, ízleljük, majd lenyeljük. Ismétlés előtt célszerű az első benyomásunkat feljegyezni. A pálinkát kis kortyokban, azonos mennyiségben vesszük a szánkba. A mintát a száj és a nyelv többszöri mozgatásával oszlassuk el. A pálinka ízét a szájüreg, a nyelven lévő ízlelőbimbók, és a garat érzékelői segítségével tudjuk értékelni. A nyelés közben tapasztalatainkat vessük össze a szájpadláson, az orrban, a garatban keletkező ízzel, utóízzel, illattal. Ne feledkezzünk meg a nyelés után a garatból felszabaduló ízanyagok figyelembevételéről sem. A minőségi pálinka ismertetőjele a hosszan tartó utóíz, ezen belül is a tipikus, azonosítható íz.”
Számunkra nem volt meggyőző. Nagyon erős az íze, pedig csak 42 fokos pálinka. A lányok szerint csípős a szájban, nyelés után pedig égető érzés volt a garaton. Ebben egyetértettünk.
Azonban kicsi várakozás után már lehetett érezni az alma ízt a szájban. Ennek ellenére szerintünk nincs összhangban az illat és az íz. Próbáltunk utána nézni, hogy mitől lehet ez, de csak jobban összezavarodtunk.
„A kisüstinél (főzési eljárás, melyet a Panyolai is alkalmaz) az illat nem olyan hivalkodó, nem parfümös. Íze viszont általában hosszabb lecsengésű.”
Ha a hosszabb lecsengésű azt jelenti, hogy később jön ki az alma íze, akkor az talált. Az illat viszont szerintünk elég intenzív volt ahhoz, hogy azt mondhassuk „parfümös”. Passz.
REMÉLJÜK ÍZLETT!
CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK!
