A pálinkafőzést kizárólag a gyakorlatban lehet megtanulni. Varga Lászlónak a kisujjában van a szakma, hiszen huszonnyolc éve ezzel telnek a napjai.
A dudari bányaüzemnél dolgozott villanyszerelőként Varga László, amikor 1981-ben átvette a Zirci Áfész csetényi pálinkafőzdéjének üzemeltetését. A viszonylagos önállóságot kereste, ezért váltott.
Úgy gondolta, pár év után visszatér a szakmájába, de időközben a bánya leépült, a szeszfőzde viszont felfutott. Amikor odakerültek, áldatlan állapotokat találtak, mégis az első perctől kezdve úgy kezelték, mintha a sajátjuk lenne. Később, 1990-től már bérelték, 1994-ben pedig éltek elővásárlási jogukkal, s megvették a főzdét.
Létrehozták a Bakonyi Íz és Párlat Kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője. Családi vállalkozásként dolgoznak, a felesége az első perctől kezdve mellette áll, ma már a két lánya és két vője is beállt a sorba.
A múlt század 80-as éveinek elején ismerkedett meg dr. Kopátsy Sándor közgazdászprofesszorral, aki vadgyümölcsöt hozott főzetni Cseténybe. A sikeren felbuzdulva Varga László is elkezdett kísérletezgetni. Ez a találkozás évek óta meghatározza munkáját, az ismeretség pedig barátsággá nemesült. A professzor főként gazdasági jellegű tanácsokkal látja el őt.
Dr. Kopátsy Sándor évek óta tartó biztatására 2002-ben megindultak a kereskedelmi főzéssel. Az első évek nyögvenyelősek voltak, mentek is Sándor bácsihoz, aki azzal biztatta őket: minimum három év kell az üzlet beindulásához. Igaza volt, a harmadik évtől szárnyalni kezdtek, olyannyira, hogy azóta sincs értékesítési gondjuk.
Az elején a piaci kínálatot akarták színesíteni, ezért erdei gyümölcsökkel - kökény, csipke, galagonya, vadkörte - kezdtek. De Irsai Olivér, valamint cserszegi fűszeres szőlőkből is készítenek gyümölcspálinkát. Menet közben kiderült, a hagyományos - szilva, körte, barack - pálinkák iránt is van igény. Olyan minőségben tudták főzni a sárgabarackot, hogy Kecskemétre, az őshazába is nagy mennyiségben szállítottak.
Jelenleg 24-féle pálinkájuk van. Igazi különlegességük a barkócaberkenye, ami semmihez sem hasonlítható. Ez ugyancsak a professzor javaslatára született, szerinte ez a királyok pálinkája. Amikor Varga László tavaly ősszel Szekrényes Tamással, a Bakonyerdő Zrt. füredi erdészetének igazgatójával összefutott, ő említette neki, hogy az erdeikben van ilyen termés. Kaptak a lehetőségen.
A nedű kincset ér, 80 számozott üvegbe került. Az elsőt természetesen a Sándor bácsinak vitték.A csetényi üzem kapacitása 20-25 ezer hektoliterfok, országos viszonylatban kicsiknek számítanak. Amit hoz a bolt, azt mindig visszaforgatják a vállalkozásba. Az idén például nagyobb beruházásba kezdtek, többek között a nyár során kicserélték az üstöket. A fejlesztésre több millió forintot költöttek.
A csetényi pálinka híre szájhagyomány útján terjed. Tavasztól őszig járják az országot, ott vannak minden rangosabb bor- és pálinkafesztiválon. Odahaza minden hétvégenként pálinkakóstolások vannak, nemcsak itthonról, hanem már külföldről (Szlovákia, Finnország, California) is fogadnak pálinkabarát vendégeket.Apropó, külföld. Varga László szakmai tapasztalatát egy kínai-magyar vegyesvállalat működéséhez kérték. A napi 1500 litert finomító üzemet magyar szeszipari mérnök tervezte, magyarok is üzemelték be. Varga László dilemmába esett. Végül úgy gondolta, ez a megkeresés egyfajta szakmai elismerés számára.
Azzal is tisztában volt, ha ő nem megy, megy más. A kínaiak mindent tudtak a balinca (a pálinka név védett magyar hungarikumot jelöl, ezért nem használhatják) főzéséről, de egy-két technológiai hibát vétettek. A csetényi szakember ezeket rendbe tette. Azóta is évente hívják, nem árt a párolóban egy kis szakmai felügyelet.
www.naplo-online.hu
