Magyarországon a bortúráknak, borutaknak több éves -egyes borvidékeken 10-15 éves- hagyománya van már. Rendkívül népszerűek, hiszen gyönyörű hazai tájakon kiváló borokkal és gasztronómiai különlegességekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Szerencsére már néhány évvel ezelőtt eljutottunk odáig, hogy rendezett jogi és szervezeti körülmények között, magas színvonalon kínálnak különböző szolgáltatásokat a borászok, turizmusban dolgozók, rendezvényszervezők, önkormányzatok együttműködéseként létrejött szervezetek (Villány-Siklósi Borút Egyesület, Egri Borút Egyesület, Tokaj Hegyalja borút Egyesület).
Az elmúlt egy-két évben úgy látszik a pálinkájukról méltán híres vidékek is kedvet kaptak a borutakhoz hasonló pálinkautak létrehozásához. Idén februárban nagy lelkesedéssel megalakult a Békési Szilvapálinka Út, melynek a tervek szerint a nulladik kilométere Gyulán lesz. Békés, Békéscsaba és Gyula vállalkozó kedvű pálinkabarátainak köszönhetően, olyan kóstoló- és bemutatóhelyeket alakítanak ki, ahol a Békési Szilvapálinka hagyományaira építkezve a kóstolás mellett az előállítás folyamatával is megismertetik az érdeklődőket. A kezdeményezésre a helyi idegenforgalomban és vendéglátásban érdekeltet rácsatlakozhatnak, bővítve így a szolgáltatás minőségét.
A szatmári szilvát a Szatmár-Beregi Szilvaút segítségével ismerhetjük meg leginkább. Különleges kikapcsolódást jelent akár egy hosszúhétvégére, vagy akár hosszabb időszakra az egész családnak. A tematikus út pontjait végigjárva, nemcsak a pálinkakészítést ismerhetjük meg, hanem a szilvalekvár készítését, akár mi is csatlakozhatunk a főzéshez, (saját szilvalekvárunkat főzhetjük meg), de itt megismerhetjük a szilvaaszalás folyamatát is. A helyi gasztronómiáról csupa szilvából készült étel gondoskodik.
A Szilvaút már jó pár éve létezik, és évről-évre egyre többen járják végig az utat. A tarpai Bereg Kincseit működtető Nagy Dániel véleménye szerint, talán az út sikerét az összekapcsolt programok adják, idén szinte nem volt olyan hétvége, hogy ne lett volna teltház a 16 új élmény 3 nap alatt címmel kínált turisztikai szolgáltatásukon.
Mindeközben természetesen a többi pálinkafőzde sem alussza Csipkerózsika álmát. Egyre másra alakulnak át látogatóbarát, egyéb turisztikai, gasztronómiai és kulturális szolgáltatást is nyújtó vállalkozássá. Ha kedvet kapunk, ellátogathatunk Agárdra (Agárdi Pálinkafőzde), Újszilvásra (Bolyhos Pálinkafőzde), vagy esetleg Tiszaföldvárra (Szicsek Pálinkafőzde). Ma már minden jelentősebb főzdében lehetőségünk van megismerni a pálinkafőző-berendezéseket, a pálinkafőzés folyamatát, a pálinka érlelését, palackozását. Emellett megkóstolhatjuk a legkitűnőbb pálinkákat, melyet egy ebéddel vagy vacsorával összekötve egy csodás gasztronómiai élményben lehet részünk.
Nagyon sokat tett a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítéséért Vasi Csaba, aki –idén nyárom immár harmadik alkalommal-, kerékpárral látogatta végi az ország 37 pálinkafőzdéjét. Kezdeményezésének célja, hogy felhívja a figyelmet a minőségi pálinkák kiválóságára és egyediségére. 14 napos útja során bárki csatlakozhatott hozzá, aki bírta a tempót.
Versenyhelyzetben mindenki a legjobbat hozza ki magából. Ennek mi, pálinkabarátok örülünk a legjobban! Pálinkaútra fel!
